Hírek

Július 17-én szombaton a Westend és a Bike Maffia közös eseményén összesen 1000 darab szendvics készült 70 önkéntes segítségével, így aznap 7 szervezethez jutott étel, valamint rengeteg vitamin és tisztítószer.

Végy 105 kg kenyeret, 34 kg margarint, 60 kg felvágottat, 72 kg salátát, uborkát és paprikát. Lehetőleg ne kis szatyorral indulj el és ne gyalog. Na, ha ez megvan, már készülhet is az 1000 darab szendvics. Pikkpakk, ilyen egyszerű.

Na jó, azért nem…

A mennyiség stimmel, mert tényleg ennyit vásároltunk az 1000 ember vacsorája akciónkhoz, viszont a siker kulcsa azok a lelkes emberek, akik aztán mindezt elkészítik, papírba csomagolják, porciózzák és kiszállítják az utcára vagy azokra a hajléktalanszállókra, ahova nem jut hétvégén semmiféle étel.

1000 ember ezen a szombaton nem feküdt le éhesen, legalábbis rajtunk nem múlott.

Köszi mindenkinek, aki ott volt a Westend Tetőteraszán vagy adományt hozott nekünk és nagy pacsi a DM Magyarország és a Mogyi csapatának is, hogy rengeteg vitaminnal, egészséges nassolnivalóval, tisztítószerrel és higiénés termékkel járultak hozzá az esemény sikeréhez.

Három napot töltöttünk el a Waldorfeszten Zebegényben, ahol idén is bemutatkozhattunk. Részt vettünk kerekasztal beszélgetésben, kicsit zenélhettünk csalogatónak, na és persze főztünk adományösszegért cserébe. Ezt már évek óta tesszük ezen a fesztiválon, de most valahogy feltűnt valami khm.. érdekes, ami jóllehet már korábban is így volt, de idén kiváltképp szemet szúrt.

Ezen a fesztiválon zömmel a tizen-huszonéves korosztály képviselteti magát. Nem láttunk agresszív, a másikkal viselkedni nem bíró embert. Az egymáshoz való humánus hozzáállás, a segíteni és együtt gondolkodni akarás maga a csoportdinamika. Nem láttunk szinte senkit, de értsd tényleg senkit, aki a telefonját nyomkodja naphosszat. Egész egyszerűen beszélgettek, közösen zenéltek, valamilyen workshopon vettek részt vagy kerekasztal beszélgetést/előadást néztek sok százan. Semmi nem volt érezhető abból az ipari mennyiségű frusztrációból, amit a hétköznapokban önt ránk a média.

Minket állatira feltöltött és reménykedünk, hogy ez a nyitottság lesz a jövő generációjának az alapja.

Köszi az élményt Waldorfeszt, köszi szervezőcsapat, köszönjük lányok, fiúk! 

A vízió az, hogy minden hajléktalan embernek legyen friss zöldség a tányérján, a fűszer- és zöldségkerttel pedig munkát és célokat adjunk nekik, mindezt méltó környezetben.

Ez a remény magjai, azaz a Seeds 4 Hope projektünk lényege.

A tavaszi kiültetésen a Vöröskereszt Madridi utcai szállóján a kicsit több mint 50 darab paradicsom mellé elfért még 30 tő édesburgonya és töménytelen mennyiségű bazsalikom, amit az önkénteseinkkel vetettünk/ültettünk el. Ezen kívül retket, céklát, borsót, és hagymaféléket ültettünk, a növények védelmének érdekében pedig sarkantyúvirággal vetettük be az ágyásokat.

A Táblás utcai szálló kertjében is tovább folytatódott a Fűszerkert kialakítása. Az Életfa permakultúrás tanfolyam hallgatói és önkéntesink munkájának eredményeképp megépült egy újabb ágyás, amit fűszernövényekkel telepítettünk be. Komposzt kupacot is készítettünk, hogy gazdagítsuk a talajt, de itt még további munkák várnak ránk: két fűszerspirál létesítünk, illetve egy mandala ágyást. 

Hamarosan minden szállón lakó ember asztalára friss zöldség kerülhet, amit maguk termeltek meg. A képen látható fűszer- és zöldségkertnek, valamint a budaörsi fűszerfarmunknak köszönhetően munkát és pénzt is tudunk biztosítani a szállón élőknek, az általuk termelt zöldségekkel pedig maguk támogathatják más hajléktalan emberek életét is.

Május utolsó vasárnapján a város egyik legmenőbb gyereknapi programján a vajazó kés átkerült a gyerekek kezébe és büszkén mondhatjuk, hogy a következő generáció is megállja a helyét, ha szendvicskészítésről van szó!

A felnőtteket (minket is, na!) lepipálva, a legnagyobb összhangban 93 darab szendvicset készítettek és csomagoltak be bő egy óra alatt a gyerekek a Bagázs Bazárban. És ahogy láttuk az arcukat, legalább annyira élvezték, mint a körhintát vagy a pónisimogatást…

Nagy pacsi a kicsiknek és persze a szüleiknek is, hogy ilyen klassz srácaik vannak, akiknek a Gyereknap arról IS szól, hogy másoknak segítünk!

Az elkészült szendókkal a Vitamin Kommandósaink hajléktalan embereket leptek meg. Mert mindannyian voltunk és néha még vagyunk is gyerekek.

Az utolsó lábos is kiürült és mivel enyhítés van, leállítottuk a Szigorítás vacsorái akciónkat.

November 11. óta összességében több mint 13.000 adag MELEGÉTELT főzettünk le, több mint 6 millió forint értékben azért, hogy a hajléktalanszállók és a családok átmeneti otthonának lakóit támogassuk, méghozzá úgy, hogy közben a vendéglátó szektor egy-egy szereplőjét is segítjük.

Nagy pacsi a Hokedlinek és a Jedermann-nak, hogy ismét partnerek voltak, hogy együtt lélegezhettünk és dolgozhattunk azért, hogy emberek ne feküdjenek le éhesen. 

Külön köszönjük a ti támogatásotokat is!

Node! Az lehet, hogy a Szigorvacsi most leállt, de – mint lassan 10 éve – hetente többször az utcán vagyunk és segítjük a hajléktalan emberek életét. Ha támogatnád a Vitamin Kommandó csapatunk munkáját, itt tudsz “szendvics csomag kupont” venni:

https://bbmshop.shoprenter.hu/szendvics-csomag-kuponok

Ebből mi vitaminokat, szendvics alapanyagot, gyümölcsöt, gyümölcslevet és persze egyéb nélkülözhetetlen adományokat juttatunk el az utcán, a melegedőkben és a szállókon élő rászoruló embereknek.

Köszi, ha támogatod a munkánkat! 🙂

P.S: A képen a Jedermann lelkes csapatával próbáljuk bemutatni tudományosan, hogy milyen egy üres lábos.

Azt már unásig ismerjük vagy halljuk, hogy az 1%-ot fel kell(ene) ajánlani. Ennek ellenére évente mintegy 10 milliárd forint felett NEM rendelkeznek erről az adózók! Horribilis lóvé, amiből a gyermekmentőktől az állatmenhelyeken át, az idős vagy épp hajléktalangondozásban szorgoskodók tudnának dolgozni / épülni.

Miért nem élünk vele? Hm?

A mi képletünk:

Fabatka néven zokni márkát hoztunk létre, így akarunk leszámolni azzal a közhellyel és kifogással, miszerint az egy százalék fabatkát sem ér.

A zokni a ruhatárunk legolcsóbb, legegyszerűbb és egyben nélkülözhetetlen része, ugyanakkor alkalmas arra, hogy ha akarod láttatod a kiállásodat, ha akarod, akkor nem. Te megveszed, felveszed és megmutatod a világnak, hogy igen, a társadalmi felelősségvállalás az egyik legfontosabb dolog amivel másokért tehetsz!

Mi a zoknik árából egy árva fillért sem teszünk zsebre, hanem csak a kampányt / projektet finanszírozzuk. Nem arra vállalkozunk, hogy most egy héttel az adóbevallás előtt megváltjuk a világot, hanem arra, hogy toljuk, ami a csövön kifér egész évben azért, hogy 5 ÉVEN BELÜL NE LEGYEN OLYAN EMBER, AKI NEM AJÁNLJA FEL JÓ ÜGYRE AZ 1%-át!

Na? Benne vagytok? Akkor klikk ide: https://fabatkashop.hu

Szoktad mesélni azt, hogy hajléktalan voltál? Vagy azt, hogy kábítószerfüggő? Vagy mindkettőt? 

Minden alkalommal elmesélem, mikor megkérdezik, hogy miért vagyok Angliában. Nekem ez a történetem, de kilábaltam belőle, nem titok, sőt. 

Egy gyülekezet segített kiemelkedni az utcáról. Megtaláltak, lakhatást adtak, lehetőségem lett aludni, enni, kitisztulni, sőt webprogramozást tanulni is. Ez a gyülekezet azóta már nincs Budapesten, de nagyon hálás vagyok nekik. Rajtuk keresztül juthattam ki Angliába, Liverpoolba egy másik szervezethez, akik segítettek kitisztulni és újraindítani az életemet. A szervezet fizetett mindent, az utazást, az összes költséget. 

13 évig voltam drogfüggő, 7 évig hajléktalan. Most vagyok 28.  

4 évesen az anyám átadott a nagymamának, ő nevelt 14 éves koromig. Akkor Budapestről Szadára kerültem, és jött a fű. 16 évesen a speed, 17 évesen az eki. Utána már a kokain, LSD, Gina, Ica, Kati, kristály, biofű, herbál. Csak a heroin és a meta maradt ki.  

Felvettek egy szakközépiskolába, kollégista lettem, de nem végeztem el. Az első félévben gyakorlatilag egyből az utcára kerültem. Télen lépcsőházakban aludtam, de ez minden éjjel nagyon necces volt – vagy megtaláltak és kidobtak, vagy nem.  

Az egyikben egy biztonsági őr rendes volt: megengedte, hogy este 9-től hajnali 4-ig ott aludjak. „Négykor viszont, húzás, akkorra jön a főnök.” 

Hogy szerzi meg egy új hajléktalan a túléléshez szükséges tudást? 

A hajléktalanok egymást tanítják. Melyik a jó pokróc, honnan lehet vizet szerezni, hogy kell kérni úgy, hogy adjanak is. Tankönyv erre nem létezik. 🙂 

Voltak olyan hajléktalan barátaim, akik nagyon jó kéregetők voltak. Azok, akik tudnak szépen, összefüggően beszélni, akikkel lehet beszélgetni, azoknak sokkal szívesebben adnak az emberek. Ha az ember beszél nyelveket, a budapesti turisták kifejezetten szívesen segítenek pénzzel. 

Mondok egy trükköt: ha hideg volt az éjszaka, reggel le kell venni majdnem az összes ruhát és átszellőztetni, majd visszaöltözni, hogy új levegőréteg kerüljön a rétegek közé. A test fél óra alatt felmelegíti, és utána jó lesz minden 

Miből lehet megélni az utcán?
Lehet jó dolgokból, a Fedél nélkül szerintem ilyen. Az nem is kéregetés, inkább egy üzlet: eladod a terméket a vásárlónak. Az árából te is részesedsz és az újság is: fent tudnak tartani egy szerkesztőséget, tudnak írni, ki tudják nyomtatni.

Sajnos több a bűnözés-jellegű megélhetés: sokan csinálták azt, hogy eltömítették a BKK jegyautomatáit: a bedobott pénz elakadt a gépen belül, jegyet nem adott, az utas meg mérgesen otthagyta. Az ügyeskedők pedig később kiszedték a pénzt.

És persze vannak a zsebmetszők, bringatolvajok. 

Én a drogosokkal mozogtam, ez egy összetartó kaszt.

Az alkoholisták mindig az alkoholistákkal pörögnek, és ők a legbékésebbek: ők nem ítélkeznek a többi klikkre, elvannak magukkal meg egymással. 

Te miből éltél?

A Fedél Nélkült árulóknak TERÜLETE van. Én a Kálvin tér – Fővám tér négyzetben mozogtam. Nyitott, közvetlen, barátságos stílussal kéregettem, így jó pénzeket csináltam az utcán. És mindet elnarkóztam. 

Ez mit jelent?

Másfél-két óra kéregetéssel 15-20 ezer forint összejött. De az egész elment narkóra, sőt folyamatosan mínuszba kerültem. Ha több pénzem volt, több anyagot vettem.

Ez gyakori előítélet ráadásul.
Igen! „Többet keres, mint én!” 

És azt is sokszor hallani, hogy „Mind magának köszönheti.” Ez viszont egyáltalán nem biztos. Van, aki úgy lesz hajléktalan, hogy leég a lakása. Egyáltalán nem hibás, egyszerűen áldozat.  
Én azt gondolom, hogy igen, a hajléktalanságot magunknak köszönhettük, de az is igaz, hogy jobbat nem ismertünk.
Én nem tudtam, hogy mit kellene csináljak, ezért inkább kéregettem. Könnyű pénz volt, azt pedig mindenki szereti. Nem csak a hajléktalanok, mindenki. Úgy próbáltam megélni, hogy ne legyek bűnöző. Börtönbe nagyon nem akartam menni. 

Minden pénzemet drogra költöttem. És aki be van cuccozva, az nem gondol semmire, arra sem, hogy ennie kellene. Ha nem lett volna a BBM, nagyon sokszor éhesen mentem volna aludni. 

Hogy látod kívülről a BBM-et?

Egyrészt segítitek ezt az életformát, viszont visszatartjátok azt, hogy a hajléktalanok még mélyebbre kerüljenek.

Ha te látsz Liverpoolban egy hajléktalant, mit érzel? 

Az első érzésem az önostorozás: milyen bolond voltam!  

Mióta itt élek, segítek két liverpooli szervezetnél, akik az ottani hajléktalanokat segítik.

Pénzt soha nem adok a kéregetőknek, soha, mert tudom, hogy abból narkót vesznek vagy alkoholt. Szerintem az a legfontosabb taktika, hogy NE SEGÍTSD őket hozzájutni a narkóhoz.

Amikor hajléktalan voltam és ételt kaptam járókelőktől, eladtam. Ha megkérdezték, mit vegyenek nekem, mindig sajt, nutellát, csokit, csipszet kértem, mert ezeket könnyű féláron eladni.

A melegétel a legnagyobb segítség – azt nem igazán lehet pénzre váltani, csak megenni lehet. Egyéb adományok közül a zokni az egyik legfontosabb, főleg télen, mert az ember a végtagjai felől hűl ki.

Hogy emlékszel vissza, milyen érzés volt hajléktalanként élni?
Amikor hajléktalan voltam, a barátaimmal együtt nagyon büszkék voltunk magunkra. Volt egy közös erkölcsi normánk, amit követtünk. Sikeresek voltunk kéregetőként, a felső tízezernek éreztük magunkat, a hajléktalanok között. 
De a hajléktalanok fele nagyon szégyelli magát. És sokszor igaz, hogy ha segítséget kap, attól még inkább ezt érzi. A megoldás ez: egyenlő félként kell a hajléktalannal bánni. 

Millió oka lehet annak, hogy az utcán van. NEM SZABAD ítélkezni! 

Az alkoholizmus és drogfüggés mindig egy tünet, egy következmény.  Meg kell találni, hogy mi a góc és azt kell megoldani. 

Hogy láttad hajléktalanként a járókelőket? 

Az emberek félnek megállni. Félnek, attól, hogy a hajléktalan kérni fog. 

És lehet nekik nem adni. Természetes dolog. A másik fél ezt meg kellene, hogy értse. 

Ha adsz, le a kalappal előtted. 

Az embereknek meg kell tanulni azt, hogy egy hajléktalannak sokkal jobb érzés, ha megmondod, hogy nem akarsz adni, mint ha legyintesz, vagy rá sem nézel. Na az a legrosszabb érzés. 

Hogy telik a hajléktalanként az idő? 

Ez környezetfüggő. Én mindig hajnalban keltem és a munkába menők ideje szerint mentem „melózni”, nagyjából délelőtt 10-ig. Utána elmentem anyagért, elbújtam vele és kábultam. 

Amikor elkezdtem kattogni, érezni, hogy kell még anyag, újra elindultam kéregetni. Abból aztán megint tudtam szerezni. 

És így tovább. Minden nap pontosan ugyanolyan volt, egy ördögi kör. Rengetegszer volt, hogy nem gondoltam a kajára. Ilyenkor a BBM szendvicse életmentő volt és a legjobb szendvics a városban. Hússal, zöldségekkel, vitaminokkal. Mindig azt éreztem, hogy nem csak kalóriákat, hanem egy kicsi életet is visszaadott. A szendvics és a forró tea! Rengeteget tud segíteni már egy pohár is.

2019-ben voltam utoljára otthon, tavasszal. Tizenhét napra önként börtönbe mentem, mert úgy éreztem ez a helyes. Amikor a Deák téren jártam, legalább 8 olyan hajléktalan embert láttam, akiket jól ismertem. Ők akkor is pontosan ugyanazt csinálták, mint mindig. Sajnos azt kell mondjam, segítség nélkül, egyedül nem lehetséges kitörni.  

Mi van veled most? Hogy vagy? 

Tizenhárom hónap keresztény rehabilitáción vagyok túl.

A rehab 9. hónapjában elkezdtem baristaként dolgozni egy kávézóban, egy idő után szintet léptem és „semi-pro barista” lettem. Aztán egy másik kávézóba mentem át dolgozni, itt ismertem meg egy gyönyörű liverpooli lányt, aki 2020 októbere óta már a barátnőm. 

A történetemet mindenki tudja. Angliában egy ilyen sztori nem stigma: 

ha meghallják, hogy hajléktalan voltam, nem borzadnak el. Egy negatív drogteszt után, állással, rengeteg tiszteletet kapok és emberként néznek rám. Megnyílnak a lehetőségek. 
Sajnos a koronavírus nekem is keresztbe tett: bezárt a kávézó. Angliában vendéglátásban dolgozók úgynevezett furlough scheme-et, egyfajta táppénzt kapnak. De hogy ne otthon üljek, váltottam. Most egy időseket gondozó intézetnél dolgozom, idős embereknek segítünk. Végre kitörtem abból a helyzetből, hogy nekem kell a segítség. Most, mint carer (ápoló) végre én segíthetek másoknak. Végre férfi lehetek, nem kisgyerek. 

A hajléktalan önmagamhoz képest mindenem megváltozott.
Már nem vagyok hajléktalan, nem vagyok drogfüggő. Kicsit meg is híztam.
Nem Magyarországon élek, a napi életemben sem a magyart használom. 

Egyedül egy sebhely maradt az arcomon a régi életemből.
És pont most indítok el Facebookon egy közös főzős csoportot Snub my grub néven, ahova a liverpooli főzni vágyókat várom. #cookwithpride!
https://www.facebook.com/groups/450397483070791

Gábor, köszönöm a beszélgetést!
Én is köszönöm. Isten áldjon!

A HungaroControl a Bike Maffia kiemelt állami támogatójaként közel egy hónapon át, több ezer adag melegétellel segítette a rászoruló családokat a “A Szigorítás Vacsorái” akció keretében. Jár nekik a három metálvilla és az előkelő hely a jóarcok csarnokában!

A HungaroControl Magyarország egyik legsikeresebb állami tulajdonú vállalata. Jelentős szerepet tölt be a hazai közlekedési szektorban, légiforgalmi szolgáltatásokat nyújt a magyar légtérben, emellett a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végzi és légi navigációs kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. 

A HungaroControl és a Bike Maffia kapcsolata nem most kezdődött. Sokoldalú és lelkes támogatói a Bike Maffia kezdeményezéseinek, de úgyis mondhatjuk, hogy már több krízisen keltünk át együtt sikeresen. 

Az együttműködés első lépéseként csatlakoztak a Bike Maffia Ételmentés projektjéhez, így a rendezvényeikről megmaradt ételek egyenesen a rászorulókhoz kerültek. 

Majd tavasszal, a járvány kitörésekor a VitaminBoom akciót 500 ezer forint értékű tartós élelmiszerrel segítették, és most, a hidegben, a szigorú kijárási korlátozások életbe lépésekor sem hagyták cserben rászoruló embertársaikat. A Bike Maffia kiemelt partnereivé léptek elő.

A Bike Maffia a “A Szigorítás Vacsorái” projektet 2020. novemberében, a járványügyi szigorításokra válaszul indította el. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a HungaroControl csapata és a BMSZKI Rákosszeg park Családok Átmeneti Otthona 149 lakójának közel egy hónapon át biztosította a meleg étkezést.
Ez összesen 7450 adag melegételt jelent, melyet a Bike Maffia főzetett és szállított ki az otthonba.

Hatalmas pacsi és köszönet a HungaroControl csapatának! Az ő segítségükkel a Rákosszeg Park Családok Átmeneti Otthonában élő nehéz sorsú családok is méltóbban, kevesebb napi gonddal és igazi, ízletes karácsonyi menüvel készülhettek az ünnepekre. Kiemelten fontos, hogy a téli szünetben sok gyerkőc nem jut megfelelő étkezéshez, de az együttműködésnek köszönhetően nekik is jutott a kétfogásos ebédekből egész decemberben. Köszönjük! 

A sérülékeny társadalmi csoportok támogatása mellett a fenntarthatóság is fontos a HungaroControl számára.
Így kerülhettek ősi magyar tájfajta gyümölcsfák az Aszódi utcai Hajléktalanszálló kertjébe, mellyel a Bike Maffia kertészeti, Seeds4Hope névre hallgató projektjét támogatták. Ezért is nagy köszönet nekik! Látszik, hogy mennyire jók vagyunk együtt, már várjuk a folytatást!

Az Unilever Food üzletága kiemelt támogatóként több ezer adag tartós élelmiszerrel járult hozzá a Bike Maffia eddigi legtöbb céget, civilt és önkéntest megmozgató, “Mentsd meg 2020-at egy szendviccsel!” akciójának sikeréhez. Naná, hogy ott a helyük a legjobb arcok csarnokában!

Az Unilever a világ egyik vezető fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó vállalata. Az cégcsoport Food üzletága olyan ismert és népszerű márkákkal van jelen Magyarországon, mint a Knorr, Globus, Hellmann’s, Lipton vagy Delikát. 

Ha körülnézünk az otthonunkban, szinte biztos, hogy találunk Unilever terméket. Ha kinyitjuk a hűtőt, legrosszabb esetben is egy majonéz csak árválkodik benne. Viszont ami számunkra természetes, kezdve azzal, hogy van mit ennünk és van fedél a fejünk felett, az Magyarországon sok ezer ember számára nem elérhető.
A multinacionális vállalat azon célkitűzése, hogy termékein keresztül mindenki számára elérhetővé tegye a fenntartható életmódot a legjobbkor találkozott a Bike Maffia decemberi felhívásával. 

Kiemelt támogatóként az Unilever Food üzletága többek közt Lipton, Knorr és Globus felajánlásokkal segítette a “Mentsd meg 2020-at egy szendviccsel!” akciót. Hogy ez mit jelent számokban kifejezve? Azon túl, hogy sok-sok ezer ember vacsoráját, összesen 5000 db szószt, 1100 db Knorr Snacky instant tésztát, 4320 db Knorr 100% természetes paradicsomlevest és 3000 filter Lipton orange cinnamon teát. 

Amit a rászorulók leginkább nélkülözni kénytelenek, az az egészséges, vitamindús táplálék. Ennek pótlására érkezett még hozzánk decemberben 1500, majd januárban 360 db Urban Monkey ital, mely sok vitamint és csak természetes összetevőket tartalmaz.

Az Urban Monkey smoothie-k neve ismerős lehet azok számára, akik követik a Bike Maffia Vitamin Kommandó névre hallgató projektjét. Ez már egy régebb óta tartó együttműködés, melynek keretein belül az Unilever havi szinten segíti a rászorulók vitamin ellátását.

Még egyszer nagy pacsi és metálvillák az Unilever csapatának! Az élelmiszer csomagokból több budapesti otthonba és szállóra is jutott, melyek elkészítését már az otthonok lakóira bíztuk.
A “Mentsd meg 2020-at egy szendviccsel” akció nemcsak sok ezer ember vacsoráját jelentette, hanem példát is mutatott, hogy jószándékkal, civilek és cégek összefogásával egy kicsit jobbá tehetjük a rászorulók mindennapjait. 

Hogy miért? Mert hittek bennünk és az elsők között csatlakoztak a Bike Maffia civil, céges és magánemberek kötelékében létrejött eddigi legnagyobb megmozdulásához, a „Mentsd meg 2020-at egy szendviccsel!“ akcióhoz.
Rekord mennyiségű, 90 000 db vitaminnal támogatták a szendvics készítést.   

A BioTech USA – The Feeling of Success, Európa egyik legnagyobb és legdinamikusabban növekvő étrend-kiegészítő gyártója, mely világszerte 80 országban 170 franchise üzlettel és 3000 partnerrel várja a vásárlókat. A vállalat munkatársai hisznek abban, hogy az egészség a legnagyobb kincs a világon, a sportos életmód támogatása mellett pedig elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt is.

A BioTech szakértői folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél több ember élhessen teljesebb, sportosabb életet. A “Mentsd meg 2020-at egy szendviccsel!” projekt támogatásával most azokra is gondoltak, akik tartósan kénytelenek nélkülözni a vitaminokat az életükből. 

Kiemelt támogatóként 90 000 db C-vitaminnal segítették a munkánkat, így önkénteseink a szendvicsek mellé vitamint is tudtak csomagolni. Az így összeállt élelmiszer adományok több mint 30 szociális intézménybe jutottak el a Bike Maffia segítségével.

Ha napi egy darab vitaminnal számolunk fejenként, ez azt jelenti, hogy egy hónapon át 3000 rászoruló vitamin-adagját tudtuk a BioTech USA segítségével biztosítani. Ez azért különösen fontos, mert sokan hajléktalan ellátásban, átmeneti otthonokban vagy az utcán élnek. Számukra nem az a legégetőbb kérdés, hogy mennyire egészséges, változatos és vitamindús az étrendjük, hanem, hogy aznap lesz-e mit enni.

A három metálvilla mellé még jár egy nagyon nagy pacsi is a BioTech USA csapatának, hogy a nehéz időkben sem felejtkeztek el azokról az embertársainkról, akik a társadalom peremén, napról-napra kénytelenek élni az életüket. 

Hogy miért a Bike Maffiát választották? Következzenek az ő gondolataik: 

“Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő gyártójaként a BioTechUSA a sport és egészséges életmód támogatása mellett elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt is, így 90 000 db C-vitamint magába foglaló adománnyal járult hozzá a Budapest Bike Maffia #Save2020-kampányához. Örülünk neki, hogy arany-fokozatú szponzorként mi is részt vehetünk Magyarország eddigi legnagyobb civil, társadalmi és magán összefogásának, melynek eredményeképpen az év utolsó hónapjában nemcsak vacsora kerül sok ezer ember asztalára, de az ezekben a nehéz időkben nélkülözhetetlen vitamin is.”